A regényed megtalál

Vendel nem szerette a házimunkát. Különösen a mosást nem, bár ez még mindig jobb, mint a mosogatás, gondolta.

Egyedül élt egy erdőszéli faházban fent a hegyekben, olyanban, amit a tehetősek csak hétvégi nyaralónak használnak. Íróként tökéletes környezetet teremtett számára az elmélyüléshez, emellett a közelben volt a kisváros, ahova hetente egyszer átment bevásárolni. Télre viszont mindig visszaköltözött testvéréhez a nagyvárosba, mert a hó szinte teljesen betemette a kisházat és ellehetetlenítette a közlekedést.

Az ősz már fél lábbal megjelent, mikor egy átlagos csütörtök délelőtt Vendel a mosott ruháit teregette. Hirtelen egy villanásra lett figyelmes. A nap fénye visszaverődött a fűben megbújó apróságról. Vendel közelebb lépett, lehajolt érte. Felemelte, körbeforgatta, alaposan megnézte a kincset. Nem ócskaságot talált, arany medál volt, apró smaragd kövekkel díszítve, közepén egy sötét hajú nő fekete-fehér képe.

– Hogyan kerülhetett ide ez az ékszer? És mégis mikor? – kérdezte magától Vendel – Hiszen mindig itt szárítom a ruháimat, és még egyszer sem vettem észre – Kereste a választ az emlékeiben. Eddig mindig délután mosott, és olyankor már nem ilyen szögben süt ide a nap, ez lehetett az oka. Vagy járt itt valaki? De hiszen rajta kívül senki más nem lakik az erdőben. Váratlan látogató ejthette el? És ki ez a nő a képen? – morfondírozott magában.

– Hm, ebből még egy jó történet is kikerekedhet – gondolta, s közben szája sejtelmes mosolyra húzódott, majd a félig kiteregetett ruhákat hátrahagyva bement a faházba, és elkezdte megírni legújabb regényét „Egy asszony titkai” címmel.

(A fenti történetet ez a kép ihlette. Forrás: Kreatív írás kép alapján, Talentum Mobile – a tehetség mindenkié)