Firenze utcáin járva…
Firenze utcáin járva igyekeztem minél jobban megfigyelni az embereket. A város mindig tele volt turistákkal, hiszen közkedvelt üdülőhely a külföldiek számára. Ahogyan sétáltam a tereken és a középkori utcákon, mindenféle embertípussal találkoztam. Voltak magányos fiatalok, idős szerelmes párok, szegények, gazdagok, elegánsak, lezserek, kutyások, macskások, férfiak, nők és gyerekek. Mindegyiküknek megvolt a saját története, a saját emlékeik, a titkos vágyaik, az érzelmeik, és ezeket mind ott hordozták magukban a fizikai testükbe zárva. Abban a testben, mely olyan gyenge, ám mégis erős, hiszen ennyi rengeteg energiát képes magában őrizni. Láttam sorsokat, melyek egy pillanat alatt elém tárultak, anélkül, hogy egy szóval is árulkodtak volna. Tudták, hogy tudom, és ez így volt jó.